2018. november 18., vasárnap,  Jenő
 
 
Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Könyvtára
A A A

Cím: 5650 Mezőberény, Fő út 4.
Tel: (66) 515-558
Fax: (66) 515-560
E-mail: konyvtar@mezobereny.hu

 
   
 

Archívum 2009

2009. október 30.
November 3: A Magyar Tudomány Napja
November harmadika 1997 óta a Magyar Tudomány Napja annak emlékére, hogy 1825-ben ezen a napon gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság — mai nevén a Magyar Tudományos Akadémia — megalapítására.

Szép és szimbolikus véletlen az az egybeesés, amely miatt ez a nap kétszeresen is a magyar tudomány ünnepe lehet: 1823-ban ezen a napon kelt Bolyai Jánosnak édesapjához, Farkashoz írott világhíres levele, amelyben János a következőket írja: „A feltételem már áll, hogy mihelyt rendbe szedem, elkészítem, s mód lesz, a parallelákról egy munkát adok ki; ebbe a pillanatba nincs kitalálva, de az az út, melyen mentem, csaknem bizonyoson ígérte a cél elérésit, ha az egyébiránt lehetséges; nincs meg, de olyan fenséges dolgokat hoztam ki, hogy magam is elbámultam, s örökös kár volna elveszni; ha meglátja Édes Apám, megesmeri; most többet nem szóllhatok, csak annyit: hogy semmiből egy újj más világot teremtettem; mindaz, valamit eddig küldöttem, csak kártyaház a toronyhoz képest” (korabeli helyesírással; forrás: Benkő Samu: Bolyai János vallomásai. – Bukarest : Kriterion Könyvkiadó, 1972).

 

image001.jpg 

 

A világhíres levél részlete (forrás: Bolyai-emlékkönyv. – Budapest : Vince, 2004).

 

A Magyar Tudományos Akadémia jelentősége csakugyan fölbecsülhetetlen, és ez a tény egyben köztudomású is. Mi a magyar tudomány ünnepén hadd tisztelegjünk Bolyai János emléke előtt, melynek — bizonyára ártó szándék nélkül — nem keveset ártott Németh László drámai beállítása, amelyből a provincián elsüllyedt, kicsit féltékeny, kicsit hisztérikus, apjával lázadva-szeretve rivalizáló narcisztikus zseni képe bontakozik ki; és valljuk be, ez a kép sokunkban él Bolyai Jánosról.

 

Ezzelszemben:

Marosvásárhely a korabeli európai tudomány egyik zászlóshajója, a vásárhelyi tudós — ahogy ma mondanánk — rajta van az eseményeken. Élénk levelezést folytat, a legfrissebb tudományos eredményekről értesül. Mai szemmel nézve a levélváltások sebessége talán megütközést kelt, annak idején azonban ez volt a természetes. Bolyai ugyanúgy „benne volt a fősodorban”, mint a norvég Abel vagy az olasz Ruffini.

A nemeukleidészi geometria megalkotásával kapcsolatosan felmerült prioritási vitát feleleveníteni nem kívánva is le kell szögeznünk: Bolyai János, a szó szerint világszínvonalú matematikus 1823-ban önállóan megalkotta a hiperbolikus geometriát, azt a rendszert, amelyet a világ matematikusai — vele együtt — lázasan kerestek. Konstrukciójával új alapokra helyezte geometriai szemléletünket, és ezzel felmérhetetlenül nagy lépést tett a XX. század talán legnagyobb tudományos eredménye, Einstein általános relativitáselmélete megalkotása felé. E tényt maga Einstein is tisztelettel hangoztatta. Ha semmi más nem, e körülmény pontosan megmutatja a XIX. századi magyar tudományosság világszínvonalát.

A nemeukleidészi geometria megalkotása — a párhuzamosok problémájának tisztázása — a nagyközönség előtt ismeretes. Kevésbé közismert ugyanakkor, hogy Bolyai János a komplex számelméletben illetve az analitikus egyenletek elméletében csaknem hasonlóan nagyot alkotott. A ma Hahn-tételként ismert egyik számelméleti tételt Bolyai fedezte fel (a tudománymenedzselésben mi magyarok tényleg lehetnénk rámenősebbek), s egészen bizonyos, hogy Ruffini nyomán meglelte annak bizonyítását is, hogy a 4-nél magasabb fokú egyenletek megoldhatatlanok (ezt a tételt a matematika a norvég Abelnek jegyzi).

Bolyai János nemcsak a magyarság, hanem a világ legnagyobb matematikusai közé tartozik. Kétségtelen, hogy például utóbb említett eredményeinek publikálására nem fordított kellő gondot (geometriai munkásságához képes maga Bolyai sem becsülte sokra őket), sőt, etikai munkásságát még a matematikaiaknál is többre tartotta. De kétségtelen, hogy ablakot nyitott a bennünket körülvevő világ terének, idejének, és az abban megjelenő anyagnak geometriai szemléletére, arra késztetve bennünket, hogy rácsodálkozzunk a világot alkotó végtelen és örök Gondolatra.

Csabay Károly

 


 

Az OPSKK Könyvtára könyvajánlata

  • A két Bolyai élete és munkássága / Dávid Lajos ; [közrem. Sarlóska Ernő, Dávid Péter, ifj. Gazda István]. - 2. bőv. kiad. - Bp. : Gondolat, 1979.
  • Apa és fia : Bolyai Farkas és János élete / Száva István. - 2. kiad. - Bp. : Móra, 1975.
  • Bolyai Farkas : 1775—1856 / Szénássy Barna. - Bp. : Akad. K., 1975.
  • Apa és fia : Bolyai Farkas és János élete / Száva István. - Bp. : Móra, 1967.
  • A két Bolyai / Czire Dénes. - Budapest : Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 2002.
  • Bolyai-emlékkönyv : Bolyai János születésének 200. évfordulójára / [szerk. Prékopa András et al.] ; [közrem. Ács Tibor]. - Budapest : Vince K., 2004.
  • A tér úttörője : Bolyai János emlékév : Marosvásárhely, 2002 / [Bónis Johanna, Csegzi Sándor, et al.]. - Marosvásárhely : Mentor K., 2003.
Add a Facebook-hoz
 
 

Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Könyvtára


Cím:
5650 Mezőberény, Fő út 4.
Tel: (66) 515-558
Fax: (66) 515-560
E-mail: konyvtar@mezobereny.hu
Könyvtárközi kölcsönzés: konyvtar@mezobereny.hu

Új Széchenyi terv Magyarország megújul Közreműködő szervezet:
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség