2017. június 26., hétfő,  János és Pál
 
 
Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Könyvtára
A A A

Cím: 5650 Mezőberény, Fő út 4.
Tel: (66) 515-558
Fax: (66) 515-560
E-mail: konyvtar@mezobereny.hu

 
   
 

Helyismereti adatbázis keresőfelülete

Helyismereti adatbázis kereső
Keresési kifejezés:
csak pontos egyezéseket
mutassa a képeket
Adatlapok:
Alkotás
Esemény
Sajtó
Személy
Szervezet
Tanulmány
Települési Értéktár
Testületi ülés jegyzőkönyv
Keresés minden mezőben

Keresés ezekben:
esemény
helyszín
Cikk szerzője
Megjelenés helye
Megjelenés ideje
ALKOTÁSOK - alkotó
Elhalálozás helye
Elhalálozás időpontja
KRONOLÓGIA - időpont
Név, névváltozatok
SAJTÓ - Cikk címe
SZERVEZETEK - név(-változatok)
Születési hely
Születési idő
TA - cím
TA - megjelenés ideje
TA - szerző
TA - szövegtörzs
TA - tartalmazó könyv vagy periodika
TÉ - Értéktár megnevezése amelyben a nemzeti érték fel lett véve
TÉ - Indoklás az értéktárba való felvétel mellett
TÉ - Javaslatot benyújtó
TÉ - Nemzeti érték fellelhetőségének helye
TÉ - Nemzeti érték megnevezése
TÉ - Nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása
TÉ - Szakterületenkénti besorolása
TÜ - Jegyzőkönyv - Az ülés helye
TÜ - Jegyzőkönyv - Bejelentések
TÜ - Jegyzőkönyv - Egyéb
TÜ - Jegyzőkönyv - Jelen vannak
TÜ - Jegyzőkönyv - készült
TÜ - Jegyzőkönyv - Köszöntő és napirend elfogadása
TÜ - Jegyzőkönyv - Napirend
TÜ - Jegyzőkönyv - Napirendi pontok
Találatok száma:
87
19065
Adatlap típusa: Települési Értéktár

Nemzeti érték megnevezése:
A mezőberényi Kálmán Fürdő


Nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása:
1936. március 29-én megalakult a Mezőberényi Fürdő Egylet, melynek elnöke Bárdy Ernő evangélikus lelkész, alesperes; elnökhelyettese dr. Valentinyi Károly ügyvéd volt. Ugyanebben az évben, szeptember 27-én jött létre a Mezőberényi Úszó Egyesület, ahol meghatározták az egyesület céljait, elfogadták az alapszabályt és megválasztották a tisztségviselőket. Az elnök Irányi Dezső nyugalmazott polgári iskolai tanár, ügyvezető elnök Bartos Gyula, polgári iskolai tanár lett.
http://regioldal.mezobereny.hu/fajlok/hir/mhhonlapra.pdf
Ebben az évben kezdődött el az úszásoktatás is, 1943 őszén pedig már országos úszóversenyt is rendeztek itt.
A fürdőt községi tulajdonba kerüléséig Kálmán István üzemeltette, aki 1948 szeptemberében ajánlotta fel azt Mezőberénynek megvételre. A strand azóta a település fenntartásában működik. A fürdőt a 2005-ben történő felújításakor, a Mezőberényi Városszépítő és Városvédő Egyesület kezdeményezésére és Kálmán István tiszteletére, Kálmán fürdőnek nevezték el. Ebből az alkalomból emléktáblát is állítottak a strand területén.

A Lestyán Goda János által készített emléktábla bronzból készült, Kálmán István portréja mellett az alábbi felirattal: A TELEPÜLÉS ELSŐ, VERSENYSPORTRA IS ALKALMAS MEDENCÉJÉT KÁLMÁN ISTVÁN (1894-1972)/1932 ÉS 1935 KÖZÖTT ÉPÍTTETTE, HELYI VÁLLALKOZÓK ÉS ÖNKÉNTES SEGÍTŐK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL. / A STRANDFÜRDŐT 2005-BEN MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉ /
A BÉKÉS MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS TÁMOGATÁSÁVAL ÚJÍTOTTA FEL. / ALAPÍTÓJÁNAK EMLÉKÉRE A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSE ALAPJÁN A LÉTESÍTMÉNY / EZENTÚL A KÁLMÁN FÜRDŐ NEVET VISELI. / A NÉVADÁST KEZDEMÉNYEZTE ÉS AZ EMLÉKTÁBLÁT ÁLLÍTOTTA: /A MEZŐBERÉNYI VÁROSSZÉPÍTŐ ÉS VÁROSVÉDŐ EGYESÜLET. / 2005. AUGUSZTUS 20.

A tábla hátoldalán látható fotómontázst Szalai Barna fotóinak felhasználásával Sülé Mihály készítette. A táblát tartó pad Tóth Sándor, a Népművészet Mestere munkája.


19066
Adatlap típusa: Települési Értéktár

Nemzeti érték megnevezése:
”Kojak” nyalóka


Nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása:
A „Kojak” nyalóka vanília ízű, kakaós bevonó masszával mártott töltetlen keménycukorka. Egy valódi retró termék, retró csomagolásban.
Az országosan ismert és kedvelt gömbnyalóka története egészen 1965-ig nyúlik vissza.
Az évben ugyanis egy Németországban készített nyalókagyártó gépsort vásárolt a Hungaronektár Állami Vállalat, melyet a békési leányvállalatában helyeztek üzembe.
Ezzel a teljesen egyedi, félautomata gépsorral még abban az évben, Békés városban megkezdődött a Csokis nyalóka gyártása, amely azóta is tart. A közel fél század alatt Magyarország apraja-nagyja megismerte, megízlelte és megszerette.
Nem csak hazánkba jutott belőle, a ’70-es és ’ 80-as években Nagy-Britanniától egészen Ceylon szigetéig exportálták.
A békési cukorka üzemben 1997-ig gyártották, amikor a Sweet-Food Kft. Mezőberényben megalakult és megvásárolta a gyártógépeket.
Ekkor kapta meg a termék a „Kojak” nyalóka fantázianevet, melyet a Szabadalmi Hivatalban is bejegyeztek és mára teljesen beépült a köztudatba. A televízióban akkor futó sorozat
„Kojak” felügyelője ihlette a névválasztást, aki a dohányzásról leszokva, rendszeres nyalókázással kárpótolta magát.
Voltak évtizedek, amikor 3 műszakban gyártották, mára a hatalmas túlkínálat 1 műszakra szorította vissza, de az egész országban hozzá lehet jutni, a kisboltoktól, a legnagyobb üzletláncok polcait is beleértve.
A termék a magyar termék kategóriába tartozik, mivel minden Magyarországon megtermelhető alapanyagot Magyarországról vásárolunk hozzá, magyar tulajdonban álló kft. magyar telephelyen, magyar dolgozókkal állítja elő a közismert édességet.
A termék egyedisége a gyártógéppel kezdődik, ami olyannyira egyedi, hogy összesen 2 darab készült belőle 1939-ben. Ez a küllemén is meglátszik, na, nem azért, mert ütött-kopott, éppen ellenkezőleg, igazi szép, tekintélyes darab, aminek lelke van. Nem olyan, mint a mai, modem automata gépek, melyeknek egyik végén beöntik az alapanyagot és a másik végén már a becsomagolt termék Jön” ki.
A „Kojak” nyalókát a gép és az ember együtt alkotja, formázza. Szívüket, lelkűket, kezük munkáját adják hozzá, minden szem nyalókához. És ez az elmúlt 50 évben semmit nem változott.
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy változatlan recepturával, változatlan módon készül.
A recepturában több olyan alkotóelem is található, amelytől egyedi, és semmivel össze nem hasonlítható ez az édesség, még ebben a több ezer nyalókaféleségből álló piaci túlkínálatban sem.
Az összetevők listáját is büszkén vállaljuk, hiszen mesterséges alapanyagot, tartósítószert, színezéket, ízfokozót nem tartalmaz.
Összetevők: cukor, glükózszirup (kukoricából készült), kakaós bevonó massza, teljes mértékben hidrogénezett növényi zsír, tojásfehérjepor, kristály vanillin.
A kukoricából nyert glükózszirup hozzáadása lehetővé teszi, hogy lisztérzékenyek is fogyaszthassák.
A tojásfehérjét kemény habbá verik fel és ezzel lazítják, habosítják a cukormasszát. Ezt a kemény cukrászatban máshol egyáltalán nem használják!
A kakaós bevonó massza, vagyis a csoki bevonat, mely kiválóan illik a nyalóka vaníliás ízéhez, kizárólag a Kojak nyalóka jellegzetessége.
Ez azt jelenti, hogy sehol a világon nincs még egy tojásfehérje habbal lazított, csokiba mártott nyalóka.
Nem utolsósorban, szintén érdekességként említendő, hogy a nyalóka pálcikát is magunk készítjük saját fröccsöntő gépen.


18409
Adatlap típusa: Települési Értéktár

Nemzeti érték megnevezése:
1100 év emlékei Békésben


Nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása:
Az elmúlt évek során szakemberek nagyrészt feldolgozták, új adatokkal egészítették ki megyénk történelmét, melyek eredményei minden bizonnyal fellelhetőek lesznek múzeumaink millecentenáriumi kiállításain és a helytörténeti, ismeretterjesztő munkákban. Az 1100 év emlékei Békésben elnevezésű túramozgalom kiírása a millecentenárium évéhez
kapcsolódik, 1996-tól folyamatosan teljesíthető. Ezzel a lehetőséggel az Alföld Turista Egyesület szeretné ráirányítani a figyelmet szűkebb hazánk jelentősebb történelmi
eseményeire - legendáira - helyszíneire, megmaradt építészeti emlékeire. A fentiek szellemében az alábbi honfoglalás kori, vagy török hódoltságot megelőző időkből származó történelmi emlékeket, helyszíneket ajánlja felkeresésre:
- Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A XI.-XII. században épült monostor maradványa az Alföld délkeleti részének legrangosabb Árpád-kori műemléke.
- Gyulai vár. A Tiszántúl egyedüli épen maradt vára.
- Békés. Több száz éven keresztül a megye székhelye volt, határában földvár állott.
- Szeghalom. Esperességi székhely volt és az avarok által épített földvár helye.
- Szarvas. A XIII. században a tiszántúli kun szállások egyike. Határában a török által épített palánkvár állott.
- Sarkad. Váráról ismert és hajdúi vitézségről, akik hősiesen küzdöttek a török ellen.
- Kopáncs-puszta. A hajdani Mezőkopáncs XI. században, román stílusban épült templomát a XV. századig használták. Restaurálására 1935-ben került sor.
A felsorolt helyszínek közül legalább ötöt kell tetszőleges sorrendben, időpontban és módon, - gyalogos, kerékpáros túra, osztálykirándulás stb. keretében felkeresni, és azt az egyesülettől igényelt túrafüzetbe bélyegzéssel igazolni. A bélyegzés csak a túra bélyegzőjével, vagy az adott helység múzeumainak, kiállításainak Tájak Korok Múzeumok bélyegzőjével történhet. A szervezőkhöz beküldött, lebélyegzett füzet ellenőrzése után minden túrázó megkapja a túra jelvényét. Teljesítése összeköthető a szintén az egyesület által rendezett "Két keréken Békésben" megyei kerékpáros körtúrával.

19080
Adatlap típusa: Települési Értéktár

Nemzeti érték megnevezése:
1951 A kitelepítés Mezőberény Öröksége II. (szerk. Kisari Miklósné


Nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása:
1951 A kitelepítés Mezőberény Öröksége II. kötet 2011-ben jelent meg a hiánypótló történelemkönyv sorozatban.
1951: Ez a dátum nem az első és nem is az utolsó sorsformáló, embert próbáló dátuma az újkori magyar történelemnek. Az események leírására többen, több formában vállalkoztak eddig, de ez az első olyan könyv, amely az érintettek szemszögéből, azok visszaemlékezései alapján is tárgyalja a sötét időszak mezőberényi összefüggéseit.
A hatvan évvel ezelőtti események érintettjei a Mezőberénybe telepített budapestiek és befogadóik még itt élnek közöttünk. Személyes emlékeik, az átélt megaláztatások leírása történeti értékű visszaemlékezés, és ebből a szempontból felbecsülhetetlen érték. Mindezen túl azonban egy, a történeti értéknél fontosabb üzenetet közvetítenek számunkra. Azt, hogy minden körülmények között kizárólag emberként szabad élni.
2014-ben bemutatták az 1946 A mezőberényi németek kitelepítése című Mezőberény Öröksége III. kötetet a deportálások hatvannyolcadik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. A kiadvány egyszerre forrásmunka, személyes visszaemlékezés, korrajz és hiánypótló történelemkönyv.
1946. május 6. Vasárnap volt. Két rendőr lovas kocsival jött értünk és a holminkért. Bevagoníroztak bennünket. Édesapám a vagonban rendezte a csomagjainkat, közben megjelent egy férfi, aki egy pisztollyal hadonászva kérte tőlem az egyik láda kinyitását. A fegyverrel belekotort, megtalálta a levente sapkámat és durva hangoskodással továbbment a következő vagonhoz. A csomagokon ülve tudtunk aludni, nem volt hely lefeküdni írta a deportálás napjáról Mayer László, aki 15 éves diákként élte meg a kitelepítést. A fiatalember részletes naplót vezetett a történtekről, amelynek deportálásokról szóló részét a könyvben is olvashatják az érdeklődők.
Mint ismert, a Minisztertanács 1945. december 22-én döntött a magyarországi német lakosság kitelepítéséről, aminek értelmében 1946 és 1948 között legalább 185 ezer, a német nemzetiséghez tartozó embert fosztottak meg állampolgárságától, valamint teljes ingó és ingatlan vagyonától, majd deportálták az éhező és romokban heverő Németországba. Sokan soha nem térhettek vissza Magyarországra.
A kötet fontos részét alkotó naplóknak és visszaemlékezéseknek köszönhetően az olvasó szinte ott van a deportáltakkal a németországi lágerekben, majd a nekik kiutalt szerény otthonokban. Napjainkban Németországról egy jóléti állam képe él bennünk, akkoriban azonban - ahogy azt a könyv szerkesztője is megfogalmazta - óriási különbség volt a magyar és a németországi ellátás között, az egyébként korántsem rózsás hazai viszonyok javára. Németországban jegyrendszer volt, mindennapos éhezés és télen a padlásszobákban fagyoskodás.
Mayer László is többször ír erről a naplójában. December 18. Mínusz 16 fokos hideg. Ha így fokozódik a hideg, megfagyunk a télen. (...) 1947. február 18. Ma van farsang utolsó napja. Nagy az öröm, mert otthoni kolbászból van a paprikás. Gyula bácsi, a nagybátyám küldte Békéscsabáról. Egy csabai születésű házaspár hozta nekünk átutazóban Angliába. Zsír és kolbász ünnepnap volt számunkra.
Hasonló nehézségekről és hazai segítségéről szólt visszaemlékezésében Wagner Józsefné is. Most már rendes postával jöttek a levelek. Gyerekeinkkel állandóan leveleztünk. A levelekben néha egy-két deka szalonnát, egy-két falat kolbászt is juttattak ki, ami itt nagyon jólesett, mert éhesek voltunk... 2013. év végén fogtak hozzá munkatársaikkal a hiánypótló könyv elkészítéséhez.
Kisari Miklósné így fogalmazott: A huszonnegyedik órában jártunk, hiszen azok közül, akik megszenvedték az 1946-os kitelepítést, már csak azok élnek, akik gyermekek, fiatalok voltak akkoriban. A személyes elbeszélések pedig könnyen feledésbe merülhettek volna. Nagy lökést jelentett számunkra Mayer László naplója, amely egy nagyobb korszakot ölel fel, de hihetetlen szemléletességgel szól a kitelepítésről is.
Sokan segítettek visszaemlékezésekkel, fotókkal, amelyet Csávás István korszerűsített. A kötetet dr. Erdész Ádám lektorálta, a legmegfelelőbb képet a borítóhoz Csete Gyula muzeológus találta meg, Hegyi Márton nyomdai munkája is kiemelendő.
Így született meg a hiánypótló kötet, amely a múlt feneketlen mély kútjában elsüllyedő emlékeket őriz meg az utókor, a következő generációk számára.


19064
Adatlap típusa: Települési Értéktár


Nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása:
A Teremkupát 1982 óta szervezzük; ez az egyik legjelentősebb, folyamatos versenyzési tehetőséget mintegy 200-220 főnek biztosító eseménysorozat.
Résztvevők: Mezőberény város intézményei, cégei, baráti közösségei, valamint civil szervezetek csapatai, 14 évesnél idősebb versenyzők részvételével.
Két kategóriában rendezzük a nevezők igényeihez igazodva: szenior és amatőr, körmérkőzéses rendszerben, majd a kategóriánkénti legjobb négy csapat rájátszás során dönti el a végső helyezéseket.
A két kategória csapatainak elsősorban a szabadidő hasznos eltöltése a fő cél.
Különleges alkalmak voltak, hogy több kerek évfordulót ünnepelhetünk az elmúlt évek során a harmincadik Teremkupa megrendezésével a 2012. januárjában 30 éves Molnár Miklós Sportcsarnokot, és a mezőberényi sport 100. évfordulóját is!


19062
Adatlap típusa: Települési Értéktár

Nemzeti érték megnevezése:
A mezőberényi Kovács féle házikolbász


Nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása:
A kolbászok készítésének tudománya a régi ember életében apáról fiára szállt, a kolbászféleségek titkos családi recept szerint készültek. A Kovácsféle házikolbász előállításánál is családi receptet alkalmazunk, változtatás nélkül már évtizedek óta.
Ez a tudomány ma alapvetően meghatározza életünket. 2007-ben, amikor a törvény lehetővé tette, hogy kistermelők is értékesíthetik a saját maguk által készített kolbászokat, az elsők között váltottuk ki az ipart. A legeslegelső megrendelésünk 2000 körül lehetett, melyet Farádrót, Győr- Moson-Sopron megyéből kaptunk. A megrendelő, rokonokon keresztül talált meg bennünket, később sokáig küldtük még neki a csomagokat.
Akkoriban még csak szűk körben, családi, rokoni kapcsolatokon keresztül érkezett kívánságokra készítettük a kolbászt, de egyre nőtt a megrendelések száma. A hírünk a lehető legegyszerűbb módon terjedt, a vevők egymásnak adták meg a címünket, így hívtak fel minket, általunk már ismert emberekre hivatkozva.
Azóta a Kovács család a saját magunk által gyártott kolbászok értékesítéséből él.
Kistermelőként feleségemmel. Ágival készítjük legtöbbször a kolbászt, de ha otthon vannak a fiaink, István és Árpád, akkor ők is segítenek. A kisebbik gyermekünk Árpi, Szegedre járt élelmiszeripari szakközépiskolába, most hentes szakmát tanul. Ő lesz majd a hagyományok folytatója.
A disznó tartása, és a kolbász előállítása, a kistermelői tevékenységet végző gazdákra vonatkozó jogszabályok, a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és értékesítés feltételeiről szóló 52/2010 (IV. 30.) FVM rendeletnek megfelelően történik.
A kolbász kizárólag 200 kg feletti, nagysúlyú házi disznónak a húsából készül, a nemes húsok karaj, comb, tarja- felhasználásával. A kihűlt húst mert csak hidegen lehet szépen darálni- hatos rostán daráljuk. A kolbászhúsnak való háromnegyed része hús, negyed része pedig szalonna. Ízesítéshez csak négy alapfűszert: sót, fokhagymát, köménymagot, és őrölt házi paprikát használunk. Tíz kiló húshoz 20 deka sót, 4—4 deka fokhagymát és köményt, és összesen 30 deka paprikát teszünk. Az édes és erős paprika aránya attól függ, hogy mennyire csípős kolbászt szeretnénk.
A gondosan összekevert, betöltésre kész alapanyagot többféle bélbe töltjük.
Kolbász féleségeink:
Friss kolbász
A kolbászhús vékonybélbe töltve, további füstölési, tartósítási folyamat nélkül. Fogyasztásra sütve alkalmas.
Vékony kolbász
Kolbászhús vékony sertésbélbe töltve, füstöléssel tartósítva és ízléstől függően 1 -4 hétig érlelve.
Vastag kolbász
Ugyanannak a húsnak kizárólag sertéskuláréba töltött változata. A kútáré zsírosabb, vastagabb bél, másként érik össze benne a hús, nem szárad ki olyan mértékben, mint a vékony kolbász esetében, így zamatosabb marad a kolbász. A tartósítási eljárás ugyanaz, de a füstölési és érlelési idő valamivel hosszabb, mint a vékony kolbász esetében.
Pora
Kolbászhús, kizárólag sertés vakbélbe töltve. A töltelék recepttúrája megegyezik a többi kolbász féleségével, különlegességét extra mérete, és a minimálisan hat hónapig tartó, speciálisan hosszú érlelési ideje adja.
Az elkészített termékeket saját füstölőben, hideg füstöléses technikával, bükkfa fűrészporral füstöljük. Erre a műveletre nagyon odafigyelünk, ugyanolyan fontos a kolbász minősége szempontjából, mint a megfelelő tárolás. Nálunk ez egy sárbarakott, téglaburkolatú, 160—180 éves vályogépület kamrájában történik, ahol nyáron a klíma is megy, hogy 16 foknál ne legyen melegebb, ne csöppenjen meg a kolbász. A téli hidegebb hónapok, csak még kedvezőbbé teszik a tárolási klímát. Az előállításban nincs titok, csak nagyfokú odafigyelés.
A rendelések sok helyről érkeznek. Kiemelt terület Budapest és környéke, de Debrecentől Zalaegerszegig, Pécstől Egerig, mindenfelé szállítunk kolbászt. Természetesen sok olyan vásárlónk is van, akik személyesen jönnek el, hogy bennünket is megismerjenek.


19086
Adatlap típusa: Települési Értéktár

Nemzeti érték megnevezése:
A mezőberényi Városháza épülete


Nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása:
Az épület tervezése, építése kissé a múlt homályába vész, mindenesetre kalandosnak mondható, hiszen az eredeti tervek, elképzelések a városházát a régi épület helyére képzelték, a mostani pedig nem ott áll. Mező-Berény községben építendő községházának leírása című dokumentumban olvashatunk erről. A korabeli leírásból a következőket tudjuk meg a tervezett új városházáról: A Nagy után, a 1358, 1359. h.r.sz-on, a 1179 a-öl terjedelmű 430 és 431” házszámú telken fog épülni a mostani községház és a volt jegyzői lak lebontása által nyert területen, mintegy 1114 m2 területen. A telek utcai vonala keletre fekszik.
A tervezésnél a jövedelmezőségre is tekintettel kellett lenni, mert a község csak községház építésére 110-115 ezer koronát kiadni anyagi viszonyainál fogva képtelen volt. Ezért alapul (földszinten, alul) boltok és nem lakások - építése lett elhatározva, ezek száma a telekhez képest 8, illetve az áthelyezendő anyakönyvi hivatal és adópénztárakkal együtt 10, ezen tíz bolt után kezdetben 4,5 évre - évi 4-5 ezer korona bér várható, mely az utánra 5-8 ezer koronára biztosra tehető. A dokumentum hangsúlyozza, hogy ezen a helyen boltok nyitása okszerű és a legalkalmasabb hely, a hivatalok egy helyen, az emeleten fognak működni.
A boltokba és az épületbe elkülönített bejárón, (kocsibejárón is) lehet bejutni, melyet élre rakott téglából építettek volna. A bejáratból két lépcső vezet fel a földszinti folyosóra jobbról és balról, ez utóbbi a főlépcső, innen jutunk fel (30 lépcsőfok) az emeletre, a hivatalos helységekbe. Az épületben kis könyvtár is helyet kap, mint ahogyan a nagytermet terv szerint az esküvői násznép is használhatja. A korabeli igényeknek megfelelően 3 üléses WC-t is beterveztek.
Az épületnek homlokzatát 72 méter hosszúra tervezték, ezt egy fő és négy mellékkiszögelés díszíti. A középső rész körként emelkedik ki, magasabb a többinél (nagy terem), az ehhez kapcsolódó két mellék kiszögelés toronyként kapcsolódik hozzá a terv szerint.
Az udvarra haladva a főlépcső alatt kap helyet a két börtön (női és férfi) ezek közös előtérből nyílnak. A régi épület anyagából az Eötvös utcára nézve istállót és más épületet (4-6 ülésű ámyékszék) kívántak építeni.
Fő építészeti szempont: „természetes, hogy minden az épület czéjainak megfelelően ... úgy, hogy a kettő: szilárdság, lakhatóság és csín ellegyen érve.”
A korábbi tervet 1900. március 23-i dátummal Tiszay Géza mérnök a királyi építészeti hivatal nevében elutasítja, felülvizsgálatra utalja, egyben pályázat kiírására kéri, utalja a várost. Ekkor kerülhetett képbe, mai nyelven szólva, a leendő városháza elhelyezésére a mai hely, azaz a régi Petrics-ház. A Petrics-házat elárverezték, mert az öreg Petrics nem tudta megtéríteni az Árvabizottmánynak a Kossuth-bankók kötelező beszolgáltatásából származó kárt. Orlai, a fia, aki öccsének szánta az épületet, egy összegben nem tudta kifizetni. Az árverés 1860-ban (esetleg pár évvel később) esett meg. Az épület 1899-ben Füchsel Adolfné tulajdonában volt, jó állapotban állt, ezt tudjuk róla, illetve, hogy a község vélhetően tőle vette meg. A Füchsel család iparos-kereskedő család volt Mezőberényben. A 19. század végén, több hasonnevű család élt a fővárosban, Erdélyben és az ország más területein, mindahányan iparos-kereskedő családok voltak.
Több tervrajz is készült, de végül mégsem a kéttomyos változat valósult meg. A látványosabb tervet részben anyagi megfontolásból vetették el, hiszen jócskán meghaladta a tervezett költségvetést. Az utókor számára így csak a szépen kidolgozott homlokzati rajzok maradtak meg. Innen tudhatjuk, hogy milyen grandiózus elképzelései lehettek a korabeli városatyáknak. A tervrajzokat és az építési dokumentációkat az önkormányzat műszaki osztályán őrzik.

Az új tervet Bach Nándor mérnök készítette. A főhomlokzat hossza 26,45 méter, a Petőfi úti szárny 36,1 méter, a Békési úti 20,2 méter.
A régi időkben könyvtár, valamint Petőfi-szoba is volt berendezve az épületben.
A tanulmánytervek 1899 augusztusában kerültek az elöljáróság elé, elfogadásukat a Mezőberényi Mérnöki Hivatal pecsétje is igazolja. A község akkori mérnöke Harsányi Frigyes ellenőrizte a felülvizsgált terveket. A kiviteli tervek 1900. március 24-én érkeztek a vármegyéhez engedélyeztetésre. Az építési munkák 1901 őszén fejeződtek be. Az eredeti költségvetés - 58.145,79 Ft - helyett az építkezés végszámlája 71.244,96 Ft lett, melyhez még 1108,40 Ft pótmunka társult.
Az összes költség 116.291 koronába került és „rekord időben felépült”, fél év alatt. Az udvaron állt a börtön épülete, melyet Schaffer József és Frei Márton kőművesek építettek 46.579 koronáért.
A városháza előtt világháborús emlékmű áll, mely Vass Viktor munkája. Eredeti formájában egy 7 m magas fehér kőoszlop, a tetején nyitott szárnyú bronz turul, az oszlop tövében a talapzaton egy bekötött fejű, jobbján fegyvert tartó, ércből öntött honvéd áll. A turul az idők folyamán lekerült, majd ismét visszakerült az oszlopra. Az első világháborúban elhunyt hősi halottak névsorát kiegészítették a második világháborúban elesettek és a deportálás idején elhunytak (az 53 elhunyt neve az emlékmű talapzatán elhelyezett emléktáblán) nevével. így kerülhetett fel 1942 után az 1938. és 1945. között elhunytak emlékét is szimbolizáló emlékműre vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes neve is. Az emlékművet 1928. június 24.-én leplezte le József főherceg. "A mű jellemzése: lépcsőzetes posztamensből emelkedik ki az obeliszk, melynek mindegyik oldalán az elesett hősök neve olvasható. Az obeliszk gömbben végződik és rajta az elrepülő Turul-madár... Az obeliszk előtt széles posztamensen kontraposztos szituációban, sebesülése ellenére is büszkén, felemelt fejjel, bátor tekintettel áll a sebesült katona. Bal kezében az ország címere, jobb kezében földre eresztett fegyvere.Jelenleg a mezőberényi Városháza épületében a Polgármesteri Hivatal, valamint a Békési Járási Hivatal Kirendeltségei működnek.
A polgármesteri hivatal földszintjén: iktató, adó- és mezőgazdaság, pénztár, beruházás,
anyakönyvezés, népesség, építésügy szolgáltatási pont;
emeletén: titkárság II. - munkaügy, tárgyalóterem, díszterem, pénzügy, könyvelés, titkárság, polgármester, jegyző, aljegyző található.
A Polgármesteri Hivatal belső udvarában szociális iroda, temetési ügyintézés és bérlakás ügyintézés történik.
Békési Járási Hivatal Kirendeltségei: okmányiroda, gyámhivatal, hatósági osztály.
Dísztermében képviselő-testületi ülések, fórumok, konferenciák, rendezvények kerülnek megrendezésre. Házasságkötő teremként is funkcionál.
A Békés Megyei Munkácsy Mihály Múzeum tulajdonát képező Orlai Petrics Soma képek közül a legnagyobb festmény: a „Coriolanus” jelenleg a mezöberényi városháza dísztermében látható. A kép restaurálási költségeinek egy részét átvállalta a mezőberényi önkormányzat, ezért cserébe meghatározott ideig kölcsön kapta azt. 1869-ben alkotta a festő ezt a monumentális alkotást (140 x 260 cm), mely méltó helyre került. A díszteremet egy ismeretlen mester az öregkori Kossuthot ábrázoló képe és nemzetünk, városunk jelképei díszítik.


19090
Adatlap típusa: Települési Értéktár

Nemzeti érték megnevezése:
A mezőberényi vasút története


Nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása:
Mezőberény életében történelmi jelentőségű esemény történt 1858. október 25-én. Ekkor adták át hivatalosan a mezőberényi vasútállomást, és a Szolnok-Békécsaba-Arad- vonalat a vasúti forgalomnak.
A Szájol-Békéscsaba-Arad vasútvonalat a Tiszavidéki Vasúttársaság építette, akinek elnöke gróf Andrássy György volt. A vasútvonal 1858. október 25-re készült el. A vasútvonal az első terv szerint Szajol-Mezőtúr-Szarvas-Mezőberény-Békés-Gyula-Arad útirányon épült volna meg. 1847-ben a költségekre hivatkozással kérték az útirány változtatását. így épült meg a jelenlegi vonal, Szajol- Mezőtúr-Gyoma-Mezőberény-Békéscsaba-Arad között./
Az akkori országos heti újság, a „Vasárnapi Újság” is tudósított erről az eseményről, hírt adva az egész országnak a mezőberényiek nagy ünnepéről. A lap szerint az állomás szinte zsúfolásig megtelt ünneplő emberekkel, akik között ott volt a mezőberényi, valamint a környékbeli települések elöljárósága is. A hatalmas tömeg nagy éljenzésbe kezdett, amikor a gomolygó fustfelhőben megjelent egy csodajármű: a gőzmozdony, ami óriási teherrel megrakva, öt darab vasúti kocsit húzott maga után. Mint ismeretes, a vasút megjelenése nagy fejlődést biztosított az érintett településeknek, így Mezőberénynek és a környező helységeknek is. A vasúti közlekedés, különösen az 1800-as évek elejétől az 1900-as évek közepéig a személy- és áruszállítás területén versenytárs nélkül fejlődött, és kiemelkedő szerephez jutott. Ez megteremtette, illetve felgyorsította az érintett települések gazdasági és kulturális fejlődését is.
A vasútvonal építésének terve, amely Mezőberényt is érintette, már 1851-ben elkészült. Az építés közeledtével a mezőberényi elöljáróság 1857. május 8-án értekezletet hívott össze a Mezőberényt érintő vasútvonal tárgyában. Az értekezleten résztvevők jól látták a vasút által nyújtott jövőbeni előnyöket, de - miután már korábban eldőlt, hogy a vasutat Mezőberényt érintően kell megépíteni - a magas adóra, és az elmúlt évi silány termésre hivatkozva semmit sem ajánlottak fel a vasútépítésre: sem ingyen földet, sem pedig építőanyagot.
Ennek ellenére a „Tiszántúli Vasút Társaság” hozzáfogott az előkészítéshez és az építéshez. A vasút a kisajátításra került területekért 1858-ban fizette ki a vételárat, mintegy 180 érintettnek. Az állomás területét érintő kisajátítások - a korabeli német nyelvű helyszínrajz szerint - a következő tulajdonosokat érintették: Hajtmann Ádám, Winter Jakabné, Savolt Sámuelné, Nigrini György, Bene Vilmos, Hofftnann Mihályné, Wagner Mártonná, Weigert Mihály, Kovács Imre, Kolozsi P. István és Ferenc, Berg Mihály, Krumaher Mártonná, Wagner Imréné. Ezeknek a tulajdonosoknak a földjét érintette az állomás Budapest felöli oldalának a Szarvasi útig terjedő része (Békéscsabai Levéltár 3805. sz. helyszínrajza).
Az állomás területének Békéscsaba felőli része - az előbb idézett helyszínrajz alapján - átvágta a mezőberényi református temetőt. 1858 tavaszán az érintett területekről kihantolták a koporsókat és a csontokat, majd újra eltemették azokat. Az épület alapozása tégla sávalap. A felmenő szerkezetek tömör téglából készültek, a külső tartófalak ~60 cm, a belsők ~45 cm vastagok. A vízszintes teherhordó szerkezetek a pince fölött téglaboltozat (egy részen utólagos acélgerenda gyámolítással - valószínűleg óvóhely céljára), a felsőbb szinteken borított fagerendás födémek.
Szerkezeti rendszere egy traktusos, a középszámy kéttraktusos, hosszfalas, merevítő harántfalakkal, a vápáknál letámasztott torokgerendás fa fedélszékkel. A tető a fafödémtől független, kötőgerendás, ferde bakdúcos ácsszerkezet, amelynek szerkezetében nem történt változás.
Természetesen az épület falainak utólagos vízszigetelése szükségessé vált, valamint a fedélszerkezetben lévő faanyag faarfyagvédelmi szakvéleményben feltárt, valamint a helyszíni bejárások során meghatározott pótlásos javítások elkészülte után a fenti megfogalmazás tényálló.
Az állomás épületének ellenkező oldalán építettek egy emeletes, lakással is ellátott víztornyot a gőzmozdonyok vízellátásának biztosítására. A víznek, a gőzmozdonyhoz való eljuttatásához, a vágányok között egy vízdaru állt, ami a víztoronnyal csővezetéken volt összekötve. A víztoronyba a vizet gőznyomással nyomták fel. Vízvételkor a vízdaru kiömlő csövét a mellette álló gőzmozdony víztartálya felé fordították. A víz vételezésének befejezése után a vízdarut el kellett zárni, a csövet a vágánnyal párhuzamosan kellett állítani és lakattal le kellett zárni. Ma már a víztorony és a daru megszűnt, a víztorony helyén szolgálati lakás áll. A vasúthoz jutott Mezőberény vonzáskörzete megnövekedett, bekerült Békés megye északi része és Bihar délnyugati része is. Az utasforgalom 1869 és 1883 között elérte a békéscsabainak a felét, a szolnokinak a negyedét. A teherforgalomból való bevétel pedig a békéscsabainak a 35%-át tette ki. A Mezőberény vonzáskörzetéhez tartozó Körös-menti és azon túli települések vasúti szállítási, utazási igényei is jelentősen megnőttek, így a vasúttal nem rendelkező Békés, Körösladány, Vésztő igénye is. Ezzel kapcsolatban erősödött meg Mezőberényben, korábban kevésbé jelentős átkelőhely szerepe a néhány kilométerre fekvő Kettős-Körösön.
A kibővült átkelő forgalmat (naponta több száz szekeret) a község tulajdonában levő, és 1864-ben nagyobbra cserélt révhajóval bonyolították le. A már említett túlzsúfolt révhajó mellett, 1865-ben és 1867-ben szorgalmazták egy új fahíd megépítését, de ehhez a Wenckheim család ekkor nem járult hozzá. A tervezett fahidat 1879-ben mégis sikerült felépíteni úgy, hogy az építési költség felét a község állta. Ezt követően 1901-ben állami és
Tervezett, de meg nem épült vasútvonalak: - 1868-ban született meg a Békéstől Mezőberényig építendő lóvasút terve. -1969-ben tervezték a Karcag-Dévaványa-Mezőberény keskeny nyomtávú vasútépítését, mely összekötötte volna az aradi és debreceni vonalakat - 1877-ben tervezték a Pankota-Gyula-Békés-Mezőberény közötti vasútvonal építését. Mezőberény képviselő-testülete egyik terv megvalósítása érdekében sem vállalt anyagi áldozatot. 1905-ben tervezték a Kunszentmárton-Szarvas-Kondoros-Mezőberény-
Körösladány vasútvonalat. Ennek a vasútvonalnak a megépítésére, Öcsöd, Békésszentandrás, 
Köröstarcsa egyenként 160-190 ezer koronát vállaltak. Mezöberény képviselö-testülete - elég szűklátókörűén nem szavazta meg a ráeső 270 ezer koronát. Ha az említett tervek közül akármelyik is megvalósult volna, Mezöberény a közlekedésközpontú Gyoméhoz vagy Mezőtúrhoz hasonló település lehetett volna.
1931-ben egy felújítás során a főépület bejárója felett, egy falba épített kőlapon, a magyar címert fogó, osztrák kétfejű sast ábrázoló régi címert találtak. Az állomás építésének idejéből származó kőlapot épségben kiemelték, s a Közlekedési Múzeumba szállították.
A Mezőtúr-Békéscsaba-Lökösháza vasúti pálya villamosítása 1974-ben készült el, a vágány szerkezetét 1999-ben építették át. Ekkor bontották el a közúti átjáró melletti örházat is. A felüljáró építéséhez 2012-ben fogtak hozzá.
Napjainkban:
A fotósok, a vasúti nosztalgia rajongói feltehetőleg örömmel vették tudomásul, hogy a régi, a Tiszavidéki Vasút pazar stílusában épült felvételi épület megmaradt, sőt, megújult. Sajnos a vasút irányításának, struktúrájának köszönhetően a régi, többszintes állomásépületek jórészt fúnkciótlanok, egyes területek hasznosítása még mindig bizonytalan. Megépültek azonban az utaskomfortot növelő, SK+55 centiméteres peronok, P+R és B+R parkolók, működik az elektronikus utastájékoztató rendszer. Az állomás a kitűzött határidőre, decemberre készült el. 

Határidőben befejeződött a több mint 32 kilométer hosszú Gyoma-Békéscsaba vasúti vonalszakasz rekonstrukciója. A felújított vasútvonalat Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár, Pál László, a MÁV Zrt. általános vezérigazgató-helyettese, Homlok Zsolt, a kivitelező képviselője és Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője adta át 2014. december 17-én, Muronyban.
A Gyoma-Békéscsaba szakasz két transzeurópai közlekedési folyosó része. Az Orient és a Rajna-Duna korridor a nyugat-európai országok és Európa dél-keleti régiója, a német és a román, bolgár, görög tengeri kikötők között biztosít összeköttetést. A Budapest-Lőkösháza vasútfejlesztés részeként megvalósult Gyoma-Békéscsaba fejlesztéssel feloldhatóvá váltak a szakasz néhol akár 40-60 kilométer/órás sebességkorlátozásai. A korszerűsített pálya megengedett pályasebessége 160 kilométer/óra, amely teljes egészében az ETCS (Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) bevezetése után használható ki arra alkalmas, korszerű szerelvényekkel. A fejlesztéseknek köszönhetően a szakaszon 6-10 perc menetidő csökkenés érhető el. A 120-as vasútvonalon jelenleg folyamatban van a békéscsabai állomás átépítése, új elektronikus vasúti biztosítóberendezés kiépítése, az ETCS létesítése.
Becsey Zsolt, közlekedésért felelős helyettes államtitkár kiemelte: „A Gyoma és Békéscsaba között megvalósult beruházás jelentősen javítja a Békés megyében élők közlekedési lehetőségeit. A korábbi és a jelenlegi beruházások eredményeként a vasútvonal Budapesttől Békéscsabáig teljes hosszban megújul. Az idén kezdődött uniós költségvetési időszak egyik nagy nyertese Magyarországon a vasút, a rendelkezésre álló források mintegy háromnegyede itt hasznosulhat majd. A Békés megye elszigeteltségét enyhítő közlekedési fejlesztések folytatódnak, a térség egyre könnyebben megközelíthetővé válik, közelebb kerül a fővároshoz, közelebb Nyugat-Európához is.”
Pál László, a MÁV Zrt. általános vezérigazgató-helyettese elmondta: „A megújult szakasz nemcsak településeket és országokat köt össze, hanem a vasúttársaságot is közelebb viszi az utasok igényeihez. A versenyképes vasút feltétele ugyanis a kiváló vasúti pálya, a jól működő infrastruktúra. A most megvalósult pályafejlesztés a menetrend minden korábbinál pontosabb betartását segíti elérni.”
Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője hozzátette: „A 32,2 kilométer hosszú vasútvonal szakasz korszerűsítése 836 munkanap alatt, több mint 1000 fő bevonásával készült el. A közbeeső állomásokon, Csárdaszálláson, Mezőberényben, Muronyban biztonságos magasperonok épültek. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a peronok akadálymentes aluljárókon keresztül közelíthetők meg. A vasútfejlesztésnek köszönhetően Csárdaszállás és Mezőberény felújított, míg Murony teljesen új állomásépületet kapott. Az állomási előterek átépítésével több mint 100 P+R és 76 B+R parkoló kialakítása is lehetővé vált”.
Homlok Zsolt, a konzorcium részéről hangsúlyozta: „A beruházás kivitelezési feladatait a Békés-2012 Konzorcium végezte el a Swietelsky Vasúttechnika Kft. vezetésével, a Közgép Zrt. és a Strabag Általános Építő Kft. részvételével. A kivitelezésben kiemelt alapelvként kell, hogy működjön a minőségi szemlélet, a feladatorientált gondolkodás és együttműködés. Munkánk során figyelnünk kellett minden résztvevő elvárásaira és érdekeire, ebben a többszereplős, összetett feladatban sikerült egy tekintélyes projektet határidőre befejezni. A sikeres vállalkozás alapja a minőségi munka, a kiszámítható és eredményes gazdálkodás, az ésszerű, kiszámítható kockázatvállalás, ennek szellemében dolgoztunk a projekt megvalósításán.”
A fejlesztés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából, a NIF Zrt. beruházásában, 85% uniós és 15% hazai forrás felhasználásával, 38,9 milliárd forintból valósult meg.


18867
Adatlap típusa: Települési Értéktár

Nemzeti érték megnevezése:
A mezőberényi vasútállomás három kocsányos tölgye


Nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása:
A Kocsányos tölgy a Zárvatermő növények törzsébe, a kétszikűek osztályába és a bükkfafélék családjába tartozó fás szárú növény. Európa nagy részén elterjedt, a Kárpát-medencében élő hét tölgyfaj egyike.
„A magányos fák koronája magasan boltozatos és széles, félgömb, illetve gömb alakú, csaknem a törzsig visszazárt, tömött és egyenletesen leveles. Ágrendszere feltörekvő, ágai messze szétterülnek. Zárt állományban 45 m-t is elérő, egyenes törzsű, keskeny koronájú fa. Kérge mélyen barázdált, sötét színű. A fiatal fák kérge még sima, később finom barázdák jelennek meg rajta, és ezek mély repedésekké fejlődnek, miközben színe középszürkéről sötétszürkére vált.” http://hu.wikipedia.org/wiki/Kocs%C3%A1nyos t%C3%B6lgy A mezőberényi vasútállomás tölgyfái egy 1800-as években történő vasútépítés során felszámolt temető területéhez tartoztak, legalább 200 évesek, Petőfi Sándor is hűsölhetett alattuk. Említésre méltó, hogy a védetté nyilvánított tölgyfáktól nem messze egy fiatalabb kocsányos tölgy is található, mely szintén figyelmet érdemel, bár korban még nem számít matuzsálemnek.


18889
Adatlap típusa: Települési Értéktár

Nemzeti érték megnevezése:
Adamik-féle házikolbász


Nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása:
A kolbász disznóbélbe vagy műbélbe töltött, apróra darált húsból és szalonnából készült, különféle fűszerekkel ízesített húskészítmény. Tartósítása hagyományos élelmiszer¬technológiai eljárással, füstöléssel történik.
Békés megye a kolbász hazája!
Mezöberény tipikus Békés megyei település három nemzetiségével, a tótok, svábok és magyarok örökségeivel, szokásaival, ízvilágukkal. Itt születtünk. Itt éltek őseink, apáink, nagyapáink. Tőlük tanultunk mindent, ők adták át a tapasztalataikat, szokásaikat. Tőlük tanultuk meg a tiszteletet a föld, az állatok, az ételek és az ősi hagyományok iránt. A családi hagyományos disznótorok, a módszerek, a kolbászkészítési szokások, az ősi receptek apáról fiúra öröklődtek, mi is így sajátítottuk el ezt annak idején.
Eleinte kizárólag saját fogyasztásra, később néhány jóbarát részére is készítettünk ilyen családi finomságot, majd a barátok csak jöttek, jöttek és jöttek...
2010 körül érkezett el az az idő, amikor komolyabban kezdtünk el foglalkozni a kolbászkészítéssel. Felfejlesztettük a sertésállományt, mi magunk termesztettünk egyre több - a kolbász ízesítéséhez szükséges- fűszert, kialakítottuk a gyártás, a tartósítás és a tárolás körülményeit, és persze egyre többet kezdtünk dolgozni.
Jelenleg a családi vállalkozásban kistermelőként állítjuk elő termékeinket. Kizárólag saját nevelésű sertéseket dolgozunk fel, és megtermeljük a felhasznált fokhagyma, fűszerpaprika jelentős részét is. A kolbászokat kizárólag természetes bélbe töltjük, az ízesítés során a hagyományos fűszereket használjuk: édes és erős paprikát, fűszerköményt, fokhagymát és sót. Termékeink mesterséges adalékanyagot és tartósítószert nem tartalmaznak!
A tartósító eljárás, a füstölés saját füstölőben, bükkfa fűrészpor felhasználásával történik. Kolbászféleségeink Vastag kolbász
Az apróra darált sertéshúsból és szalonnából, és a hagyományos fűszerek megfelelő arányából összegyúrt kolbászhús kizárólag sertés kuláréba kerül. Füstölés után minimum négy hónapig érleljük. A kulárés vastagkolbász érlelése, tárolása során figyelni kell a hőmérsékletet, a páratartalmat és a szellőzés gyakoriságát. A kolbászt többször át kell pakolni, szükség esetén át kell törölni, forgatni.
Vékony kolbász
Kolbászhús vékony és vastag sertés bélbe töltve. A tartósítási eljárás ugyanaz, mit az egyéb kolbászféléknél, de a füstölési és érlelési idő valamivel rövidebb, mint a vastag kolbász és a dora esetén.
Dora
Sertés vakbélbe töltött kolbászhús az alapanyaga ennek a terméknek is. A töltelék receptúrája megegyezik a többi kolbászféleségével, különlegességét a minimálisan hat hónapig tartó, speciálisan hosszú érlelési idő adja.
Mezőberényi szalámi (Nagy Testvér)
Szintén kolbászhús az alapanyaga ennek a kolbászféleségnek, csak ez marhavakbélbe van töltve. Jelentős vastagságú, súlya 3 és 6 kilogramm közötti, ezért 
szintén extra érlelési időt igényel. Prémium kategóriás termék, különleges méreteinek és a hosszú érlelési idejének köszönheti.
Friss kolbász
A kolbászhús vékonybélbe töltve, további füstölési, tartósítási folyamat nélkül. Fogyasztásra sütve alkalmas.


< >
 
 

Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Könyvtára


Cím:
5650 Mezőberény, Fő út 4.
Tel: (66) 515-558
Fax: (66) 515-560
E-mail: konyvtar@mezobereny.hu
Könyvtárközi kölcsönzés: konyvtar@mezobereny.hu

Új Széchenyi terv Magyarország megújul Közreműködő szervezet:
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség