Január 18. a hóemberek világnapja.
Gyönyörű hóesésre ébredtünk ma, és hóembert építeni igazán jó móka! Gyermekkorunk kedvelt szórakozása volt a tiszta, hófehér anyagból megalkotni, majd szénből és répából arcot formálni neki. Ha pedig egy ütött-kopott fazék is került a fejére, még nagyobb volt az öröm.

Egy nap nem a világ...

Vagy mégis?

2013-ban a Föld Napja Alapítvány indította el a hazai “húsmentes hétfő” kampányt, melynek szlogenje a következő: “Étkezz húsmentesen legalább egy nap egy héten! Értünk és érted!”

A fürdés vélhetően egyidős az emberiséggel. A fürdés az ember számára a tisztálkodás lehetőségét biztosította illetve szabadidejében művelt szórakozási formává vált így kultúrájának részévé lett. Történetében a társadalmak életében kapcsolódik a vallási kultuszoktól a gyógyászaton át a sporthoz, a turizmushoz, vagyis a tágabban vett emberi kultúra mindennapjaihoz és ünnepeihez.

Tematikus könyvajánlónkból többet is megtudhat a fürdőkultúráról.

Alessandriában, egy észak-olaszországi kisvárosban született, amelyet megemlített Baudolino és A Foucault-inga című regényében is. Kutatásai szerint a családneve ex caelis oblatus (ajándék a mennyből) kezdőbetűiből áll össze, mely névadás Alessandria alapítása idején volt hagyomány.

Érdekességek Petőfiről

Világirodalmi méretű és rangú életművet hozott létre, ő a világon a legismertebb magyar költő.

Szláv neve ellenére a Nemes Magyar Társaság tagja volt.

Az első verse 1842-ben jelent meg, A borozó címmel.

Latinul, németül, franciául, angolul tanult.

Petőfi fordította Shakespeare Coriolanus című drámáját.

Sok álnévvel próbálkozott, volt Sió, Dalma, Borostyán, de végül a Petőfinél maradt.

1846-ban megszervezte a Tízek Társaságát.

A szabadságharcban századosi rangot ért el, de kezdetben nem vett részt az ütközetekben.